Határkő

Sokat kell még izlelgetnünk a gondolatot a következő időszakban: immáron nem Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke.

Markó Béla

Fotó: Szatmár.ro

Markó Bélát lehet szeretni vagy épp nem szeretni: vele és pártjával valaki vagy tud azonosulni vagy éppen elfordul tőle, és rossznak tartja - átmenet nincs. Az RMDSZ a végletek pártja.

De most ezen írásban talán nem is az a fő cél, hogy ezt a kérdést boncolgassuk, hiszen a jövőt - amit immáron Kelemen Hunor neve fémjelez majd - még nem láthatjuk előre, hogy mi is következik.

Ami engem illet - anyaországiként - úgy látom jól döntött az RDMSZ, bölcsen döntött, hogy a lehetséges alternatívák közül a folytonosságra (azaz vélhetően a "Markói út" folytatására) szavazott. Nem akarom bántani és nincs is okom rá, hogy rosszat mondjak Eckstein-Kovács Péterrre, vagy éppen a budapesti hátszéllel bíró Olosz Gergelyre.

Viszont ami Eckstein-t illeti "ellene" a nálunk méltán szitokszóvá vált liberális irányzat képviselete, míg Olosz "ellen" pedig a ráeröltetés szándéka szólhat.

Ami Markó Bélát illeti: bizonyosan lezártul most egy korszak az RMDSZ életében, még akkor is ha vélhetőleg Kelemen hasonló retorikát folytat majd a jövőben.

Ha nem is pártalapító, de 1994 óta azt irányító nagyformátumú költő-politikus az aki kortársunk lehet Markó személyében.Pártja és az erdélyi magyarság bizonyosan sokat köszönhet személyének és eddigi munkájának is.

Persze biztosan lehetett volna másképp, esetleg jobban csinálni, de véleményem szerint sokkal rosszabbul is.

II. János Pál pápa néhány évvel ezelőtti halála volt hasonlatos számomra a mostani eseményhez: amióta sejtek valamit a világból - s ezzel a 25-30 közötti generáció tagjai ugyanígy vannak - akkor mindig is II. János Pál volt a "A pápa" és elképzelhetetlennek tünhetett, hogy más is betöltheti azt a tisztséget, hiszen ebbe nőttem bele.

Így volt ez Markó Bélával is. Amikor a 90-es évek második felében kezdtem ráeszmélni a világ dolgaira, s a Duna Tv híradóját ízlelgetni már akkor is ő volt az akit szinte egyszemélyben - persze Tőkés mellett - az erdélyi magyarsággal azonosítani lehetett.Markó Béla volt az RMDSZ közel két évtizeden át.

Persze nyilván tudom én, hogy a világ rendje a változás és megújulás, és azzal is tisztában vagyok, hogy semmi sem tart örökké: emberek jönnek és mennek. A világ változik.

De mégis azt gondolom még hosszú hónapok telnek majd el addig, míg ráeszmélünk - főképp Erdélyben - hogy valami megváltozott az életünkben: már nem olyan mint régen...

Én magam "megszavazom az esélyt" Kelemen Hunornak és kiváncsi várom, hogy mit is tud, és mit is fog elérni pártjában a következő időszakban. Életkora alapján mindenképpen meg van az esélye arra, hogy Markóhoz hasonlóan legalább bő másfél évtizeden át irányítsa pártját - ennek ellenére nem hiszem, hogy így történik majd. De most még a "startpisztoly" eldördülte utáni pillanatokban még szurkolok neki, hogy így legyen... Aztán majd meglátjuk. A jövő most kezdődik.

Kelemen Hunor

Fotó: Erdély.ma

Kelemen Hunor, az RMDSZ - egyelőre kettő közüli - egyik szövetségielnök-jelöltje azt találta mondani a minap az egyik erdélyi újságnak, hogy " a Fidesszel szót lehet, szót kell érteni, ismét csak azt az elvet követve, hogy a partnerség fontos."

Ezt megírta a Magyar Nemzet is ma délelőtt, amely tovább is idézte Kelement: "A partnerségnek pedig a lényege az, hogy egymásra oda kell figyelni, egymást meg kell érteni, de a döntéseket külön-külön hozzuk meg” – mondta Kelemen Hunor.

Így tehát a két elnökjelölt csatájában szinte biztosan Kelemen mellett teszi majd le a voksát az anyaországi kormánypárt - miután Echstein-Kovács Péter, pedig a liberális irányzatot képviseli.

Máskérdés, hogy mennyire volna ezt célszerű nyiltan felvállalni a Fidesznek - mármint Kelemen esetleges támogatását - hiszen az elmúlt hónapokban két esetből kettőször nem a magyar kormány által preferált magyar párt győzött a vetélkedésben. Így Kárpátalján alulmaradt a KMKSZ, a rivális UMDSZ-el szemben, míg a Felvidéken pedig az MKP, ha kevéssel is de kiszorult a törvényhozásból, az asszimilánsnak mondott vegyespárt, a MOST-Híd pedig rendkívül jól szerepelt.

Az is kérdés, hogy az amúgy a Makró-i irányzatot követő, és nyiltan erős jobboldali nézeteket valló Kelemen Fidesz-orientáltsága mennyiben egyoldalú és önkéntes? Azaz a Fidesz "megkörnyékezte-e" mintegy "beágyazni" próbálva magát az RMDSZ-be, azaz élvezi-e Orbán Viktor támogatását?

A helyzet már csak azért is pikáns a magyar pártok szempontjából Erdélyben: mert végsősoron mindhárom számottevő tömörüléshez van köze a Fidesznek.

Vegyük sorra a legegyértelmübb okokat, hogy miért is:

1. RMDSZ: mindkét párt az Európai Néppárt tagja, és EP-képviselőik is egy frakcióban foglalnak helyet.

2. MPP: Szász Jenő pártjának alapítása körül néhány éve nagy reményekkel bábáskodott a Fidesz, ő azonban nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket és megszorongatni sem volt képest az RMDSZ-t, amely ugye elméletben a fenti okból ugyancsak Fidesz-kötődésű lehetne

3. EMNT: Tőkés László által fémjelezett szervezet - egyelőre még nem párt, de jó úton halad afelé - talán a leginkább kusza kötődésű. Tőkés RMDSZ-színekben jelenleg is EP-képviselő, míg az előző ciklusban épp az RMDSZ óvása miatt nem ülhetet be, akkor még mint független (EMNT támogatással) az Európai Néppárt soraiba Brüsszelben. Ráadásul csakúgy mint Szász, az ugyancsak székelyföldi származású Tőkés is az RMDSZ-ből indult, Szásszal szemben viszont alkalmanként még vissza-vissza tér oda közös jelöltség vagy lista érdekében.

Nem kérdés, hogy a legnagyobb budapesti hátszéllel jelenleg Tőkés csoportja bír Erdélyben, hiszen Szász Jenőt gyakorlatilag leírhatta a Fidesz, miután néhány székelyföldi település vezetésén túl egyébre nem vitte eleddig.

Kérdés mi történik akkor, ha Kelemen Hunor lévén nyiltan jobboldali irányultságú elnöke lesz az RMDSZ-nek? Visszavonja-e pártalapítási szándékát, smintegy visszatér az RMDSZ amúgy sem egysíkú szerveztébe (liberálisok, jobboldaliak és keresztények hármassága jellemzi). Azaz nem csak egy b-tervről van-e szó arra az esetre, ha a felvidéki Most-párthoz hasonló - közép-európai szinten mindenképpen - kártékony liberális eszmét valló Echstein-Kovács Péter és köre kerekedne felül a februári választáson.

Ugyancsak kérdés, hogy ha nyer is Kelemen képes lesz-e olyam emblematikusan irányítani a Szövetséget, mint Markó tette az elmúlt közel húsz év során?

Ha tehát nem alakulnak kedvezően a dolgok, akkor jövő nyárra - mivel a romániai törvények szerint ilyen hosszadalmas és bonyolult egy párt megalapítása - már csatasorba állhat a jobboldali-egyházi gyökerekkel bíró Erdélyi Néppárt (ENP) amely így eléletben könnyedén legyőzhetne a magyar szavazatokat illetően egy liberális, vagy éppen haloványan pislákoló jobboldali irányúltságú RMDSZ-t.

Legalábbis elméletben, hiszen akár még csak a felvidéki válaszátsok éjszakáján sem adtak volna sokan egy lukas garast sem Bugár Béla Most-pártjának sikeréért.

Azaz a választó döntése kiszámíthatatlan, néha hiába mutatnak ezt vagy azt a hivatalos mérések: ha a kacsa nem tud úszni nem a víz a hülye - szögezhetjük le.

Láttunk már hasonlót a 2009-es magyarországi EP-választáskor is, amikor is a Jobbik messze túlszárnyalta a várakozásokat, s nem csak képviselethez jutott, de igen markánsan jelen tud lenni az Európai Parlamentben, három képviselője révén.

Vagyis mutathanak bármit a számok, és lehetnek akármilyenek akár a budapesti várakozások is, az élet és a predesztinált kisebbségi sors keresztülhúzhatja a számításokat.

Így tehát vélhetőn jövő nyáron, ha Kelemen is elnök lesz (és erre "áldását" is adta Budapest),  és Tőkés is pártot alapít valamiképp vagy egységbe kell kovácsolnia számottevő - mivel az MPP-t nem sorolnám ide - "táborát" a Fidesznek Erdélyországban, vagy pedig dönteni kell közöttük.

Az elmúlt napokban bejárta a magyar nyelvű kárpát-medencei sajtót az a hír, mi szerint Fidesz Kft. néven egy cég irodát nyitott a partiumi Szatmárnémetiben.

A név hasonlósága - illetőleg egyezősége - meglehetősen szembetűnő a magyarországi kormánypárttéval. Ráadásul azt is tudjuk: a budapesti kormánypárt nevét "felvéve" próbálnak "tanácsokat osztogatni" a kettős állampolgárságot ígénylők számára. Ráadásul pénzért.

Ez utóbbi tényt talán leginkább ügyeskedésnek mondhatnánk, mondván meglátták benne az üzleti lehetőséget, hiszen a bár nagy számú erdélyi tanácsadó irodák (így a konzulátusok, a Tőkés-féle EMNT demokrácia központjai, újabban pedig az RMDSZ szervezeti) valószínüleg nagy rohamra számíthatnak, így aki nem kapott időben észbe, hogy valamely várólistára feliratkozzon más különben vagy egyedül kellene eligazodnia a rendszerben, vagy pedig több hónapnyi várakozásra kényszerülne.

Persze a képlett ennél bonyolultabb, hiszen magát az igénylést csak előkészíteni lehet a tanácsadóknál, a konzulátusokon kívül a mai állás szerint benyújtani nem - igazából nem is értem miért - így aki a tanácsokat akár jó pénzért is megszerzi, mondjuk a Fidesz Kft-től még egy újabb procedúra során be kell, hogy nyújtsa azt. A szatmári térség esetében ez legkönnyebben a példánál maradva határmenti magyar önkormányzatoknál, vagy épp Nyiregyházán volna lehetséges.

Ehhez hasonló ügyeskedéssel, ha úgy tetszik szemfülességgel, találkozhatunk például az Egyesült Államokban is.

Az egyik erdélyi liberális hirportál, RMDSZ-es, de az Echstein-Kovács Péter által fémjelzett liberális irányzathoz tartozó kolozsvári publicisztája szerint ezzel még nincs is semmi probléma, hiszen az USÁ-ban a zöldkártya megszerzését is segítik hasonló szemfülesnek nevezhető vállalkozások, persze pénzért.

Kérdés már csak annyi: megfelelő felkészültséggel és ténylegesen segítő - és pénzszerző - szándék áll-e a kezdeményezés mögött? Ez esetben az agresszív névválasztás ellenére is elfogadható volna működésük, ha viszont csupán pénzszerzés és/vagy hiányos illetve félretájékoztatásban lesz majd része annak aki hozzájuk fordul akkor már sokkal inkább csalásról beszélhetünk.

A magyarországi kormányzat és kormánypárt viszont aligha tehet valamit is az ügyben, maximum feladhat hirdetést helyi magyar lapokban, és plakátolhat, hogy: figyelem ez a fidesz nem az a fidesz! De az átlag választóhoz, pláne a Szatmár vegyesen lakott területein, és számtalan román-magyar háztartásában (férj-feleség) még nehezebb ennek kommunikálása, hiszen a vegyesházasságban élők többsége nem is kíséri ilyen szinten figyelemmel a magyar nyelvű sajtót.

A román kormányzat segíthetne az ügyön: baráti gesztusként a magyar kormánypárt felé "oda legyinthetne" egyet annak a bizonyos Kft-nek, hogy "ejnye-bejnye". Persze sok minden nem változna, maximum más naptól létrejönne egy újabb vállalkozás mondjuk "Fidesz - KDNP Kft." néven.

Az elmúlt hetekben már több helyről hallhattunk találgatásokat arról, hogy Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi szövetségi elnöke nem vállal további ciklust az erdélyi magyar párt élén, és nem jelölteti újra magát februárban.

A képen jobbra Markó Béla, a háttérben pedig Kelemen Hunor

fotó: Manna.ro

A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén ezt immár az érintett is bejelentette, tehát a hír igaznak bizonyult.

A februárban sorra kerülő nagyváradi kongeresszuson tehát biztosan új elnököt választanak majd, Markó 18 éves regnálását követően.

A jelöltek közül ketten már ismertek - egyelőre nem tudni lesznek-e továbbiak is - köztük a liberális irányzatot képviselő Echstein-Kovács Péter, kolozsvári ügyvéd, és Kelemen Hunor miniszter, aki várhatóan a markói irányzatot vinné tovább a tömörülésen belül.

A kérdés leginkább az, hogy ha kettejük közül bárki is megnyeri az elnöki posztot képes lesz-e kellőképpen markánsan fellépve összetartani az erdélyi magyar pártot, csakúgy ahogy Markó  Béla tette az elmúlt két évtized során.

Az RMDSZ a vezetőelvű pártok közé tartozik, csakúgy mint a magyarországi kormányzó Fidesz, amely emblematikus figurájára - jelen esetben Markó - építi fel magát, és annak elismertségétől és sikerességétől függ az egész párt arculata és szereplése is.

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy ki kerül majd az elnöki székbe februárban. És ha csak elmélet szintén is eljátszunk a gondolattal, hogy mi történne akkor ha Echstein-Kovács mondjuk nem nyer, és a felvidéki MOST-párthoz hasonlóan, liberális megfontolások okán saját magyar-román tömörülést hozna létre?

Ne felejtsük, Bugár Béla Most-elnök is azután döntött az új - asszimiláns - párt létrehozása mellett, miután elvesztette az elnökségért folyó csatát Csákyval szemben, aki mögé beállt az MKP "mérsékelt" irányzata, a liberális eszméket támogató Bugárral (korábbi elnökkel) szemben.

Mi történne akkor, ha valóban megalakulna egy román-magyar vegyespárt Erdélyben, ráadásul liberális elveket követve? - ma aligha megbecsülhető. Az viszont biztos, hogy Kolozsvár többségében románok lakta közege megfelelő táptalaj lenne egy új szervezet létrehozásához.

Ugyancsak nem látható előre, hogy mi történik akkor, ha Echstein-Kovács Péter az RMDSZ elnöke lesz, képes lesz-e és akarni fogja-e liberális irányba fordítani a Szövetség zászlaját?

A másik - és ma úgy tünik tán picit esélyesebb  - jelölt Kelemen Hunor pedig tudna-e megfelelő fazont szabni az RMDSZ-nek, és kellőképpen markánsan megjelenni a politikai szintéren? Utóbbi esetben valószínüleg a mostani irányvonal érvényesülne a továbbiakban is, némiképpen talán modernizált formában, ideértve az Internetben rejlő lehetőségek jobb kiaknázását is.

Mivel az RMDSZ tehát vezeérelvű párt, így rendkívül fontos az első számú, embelmatikus vezető személye, a párt működése és a szavazók szempontjából is. Csakúgy mint az anyaországban a Fideszt Orbán Viktorral, Erdélyben az RMDSZ-t Markó Bélával azonosítják a választók.

Nyilván nem volt véletlen az sem, hogy a 2009-es romániai elnökválasztási kampányban az RMDSZ éppen Kelement indította elnökjelöltként. A győzelmi esélyekkel alapból nem bíró pártban mintegy felmérhette így a jelenlegi vezetés, hogy mekkora támogatottságot élvez Kelemen Hunor a magyar választók körében. Ráadásul mivel Markóval lépett fel számos rendezvényen, így arcát és nevét is a jelenlegi vezetőhöz köthetik a szavazók, mintegy előttem az utódom aspektust adva a helyzetnek.

Gyakorlatilag a törzszavazókon kívül teljesen kiszámíthatatlan, hogy miképp reagálna az erdélyi választóközönség egy kisebb ázsióval bíró vezető megjelenésére - sminthogy bizonyosan erre számíthatunk akármelyik jelölt is győz - nagy kérdés.

Ráadásul éppen most jelentette be az erdélyi magyar közélet Markó melletti másik legjelentősebb személyisége Tőkés László, hogy párttá alakul EMNT.

Az időzítés szinte a legtökéletesebb, hiszen jövő nyárra lehet párt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból - Erdélyi Néppárt néven - éppen azután néhány hónappal, hogy az RMDSZ új vezetése feláll, és valamit "mutatni tud" a választók felé.

Azaz épp a kedvező pillanat ahhoz, hogy az elbizonytalanodó, esetleg kiábránduló választók Tőkésben és pártjában keressenek helyet maguknak.