Sokat kell még izlelgetnünk a gondolatot a következő időszakban: immáron nem Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke.

Markó Béla

Fotó: Szatmár.ro

 

Markó Bélát lehet szeretni vagy épp nem szeretni: vele és pártjával valaki vagy tud azonosulni vagy éppen elfordul tőle, és rossznak tartja - átmenet nincs. Az RMDSZ a végletek pártja.

De most ezen írásban talán nem is az a fő cél, hogy ezt a kérdést boncolgassuk, hiszen a jövőt - amit immáron Kelemen Hunor neve fémjelez majd - még nem láthatjuk előre, hogy mi is következik.

Ami engem illet - anyaországiként - úgy látom jól döntött az RDMSZ, bölcsen döntött, hogy a lehetséges alternatívák közül a folytonosságra (azaz vélhetően a "Markói út" folytatására) szavazott. Nem akarom bántani és nincs is okom rá, hogy rosszat mondjak Eckstein-Kovács Péterrre, vagy éppen a budapesti hátszéllel bíró Olosz Gergelyre.

Viszont ami Eckstein-t illeti "ellene" a nálunk méltán szitokszóvá vált liberális irányzat képviselete, míg Olosz "ellen" pedig a ráeröltetés szándéka szólhat.

Ami Markó Bélát illeti: bizonyosan lezártul most egy korszak az RMDSZ életében, még akkor is ha vélhetőleg Kelemen hasonló retorikát folytat majd a jövőben.

Ha nem is pártalapító, de 1994 óta azt irányító nagyformátumú költő-politikus az aki kortársunk lehet Markó személyében.Pártja és az erdélyi magyarság bizonyosan sokat köszönhet személyének és eddigi munkájának is.

Persze biztosan lehetett volna másképp, esetleg jobban csinálni, de véleményem szerint sokkal rosszabbul is.

II. János Pál pápa néhány évvel ezelőtti halála volt hasonlatos számomra a mostani eseményhez: amióta sejtek valamit a világból - s ezzel a 25-30 közötti generáció tagjai ugyanígy vannak - akkor mindig is II. János Pál volt a "A pápa" és elképzelhetetlennek tünhetett, hogy más is betöltheti azt a tisztséget, hiszen ebbe nőttem bele.

Így volt ez Markó Bélával is. Amikor a 90-es évek második felében kezdtem ráeszmélni a világ dolgaira, s a Duna Tv híradóját ízlelgetni már akkor is ő volt az akit szinte egyszemélyben - persze Tőkés mellett - az erdélyi magyarsággal azonosítani lehetett.Markó Béla volt az RMDSZ közel két évtizeden át.

Persze nyilván tudom én, hogy a világ rendje a változás és megújulás, és azzal is tisztában vagyok, hogy semmi sem tart örökké: emberek jönnek és mennek. A világ változik.

De mégis azt gondolom még hosszú hónapok telnek majd el addig, míg ráeszmélünk - főképp Erdélyben - hogy valami megváltozott az életünkben: már nem olyan mint régen...

Én magam "megszavazom az esélyt" Kelemen Hunornak és kiváncsi várom, hogy mit is tud, és mit is fog elérni pártjában a következő időszakban. Életkora alapján mindenképpen meg van az esélye arra, hogy Markóhoz hasonlóan legalább bő másfél évtizeden át irányítsa pártját - ennek ellenére nem hiszem, hogy így történik majd. De most még a "startpisztoly" eldördülte utáni pillanatokban még szurkolok neki, hogy így legyen... Aztán majd meglátjuk. A jövő most kezdődik.

 

Kelemen Hunor

Fotó: Erdély.ma